Áder János újévi beszéde – 2018

Áder János 2018. január 1-jén elmondott köszöntőjét Bodó Anikó és Retorikaiskolánk haladó csoportjának még egy tagja elemezte. Írásukat alább, a felvétel alatt publikáljuk.

Az újév köszöntése, a remények megfogalmazása elválaszthatatlan az óév búcsúztatásától, értékelésétől. Ez a kettős üzenet Áder János köztársasági elnök elmúlt években megtartott újévi beszédeiben megtalálható volt, bár az adott évre történő visszatekintés sok esetben negatív események (a Franciaországban történt események említése a 2016-os beszédben, a honfitársak elveszítésére való kitérés a 2017-es beszédben) felelevenítésével járt. A köztársasági elnök 2018. január 1. napján megtartott beszédének hangsúlya az újév köszöntésén és a pozitív üzenetek megfogalmazásán volt, kérdés azonban, hogy a konkrétumok elhagyása – akár pozitív vagy negatív eseményről is legyen szó – a beszéd javára szolgáló volt-e? Áder János újévi beszédét elemezzük.

A felszín: a vizualitásról

A térkihasználás és térelrendezés, mint az elmúlt három évben, idén is jól sikerült a szónok és a jeltolmács részéről. Megfelelő helyen, kellő távolságban álltak egymáshoz mérve. Az előző évi beszédhez képest a kép közelebbi, de nem zavaró. Új elemként jelenik meg a pezsgőspoharak látótérbe helyezése, melyek egymáshoz viszonyított elrendezése mondhatni Áder János és Weisz Fanni térbeli elhelyezkedésének letükrözése. A látványért felelős munkatársak azonban nem figyeltek arra, hogy a poharaknak a jeltolmács elé való kihelyezése következtében a beszéd leglényegesebb nonverbális csatornája sokszor takarásba került, csorbítva annak ünnepélyességét, üzenetét.

Weisz Fanni fodros ujjú ruhája a díszfüggöny fodraival harmonizálva előnytelen, kislányosabb megjelenést kölcsönzött a tolmácsnak, szemben a 2017. évi beszéd elegánsabb ruhaviseletével. Kiengedett frizurája bal választékának vállára helyezése a figyelmet a köztársasági elnökre irányította, míg utóbbinak a hajviselete szinte pontosan megegyezett a 2016. és 2017. évi viselettel. Weisz Fanni piros színű körömlakkja a nemzeti színű lobogóval harmonizált, ellenben Áder János nyakkendőjének színével, melynek aszimmetrikus elhelyezkedése és ingének a nézői bal oldalon való ráncolódása zavaró hatást kelt. Érdemes lett volna a színek harmóniájára jobban odafigyelni. Összességében elmondható, hogy mind a két előadó öltözéke előnytelenebb volt a tavalyinál.

Mélyebb rétegek: a nonverbalitásról

Jelentős előrelépés figyelhető meg Áder János sokat bírált fejtartásában. A tendenciózus balra döntést felváltotta a többnyire egyenes-, illetve enyhén jobbra dőlő fejtartás, jobban megtartva így a párhuzamot közte és a tolmács között. Szemöldökhasználatában továbbra is a jobbat felemelve, lejtőt képez arcjátékával, mely lejtő ívét hajának balra fésülése még nyomatékosabbá tesz. Bal szemének hunyorítása éles ellentétet képez a jobb szem nyitottságával, annak teljes becsukása több esetben is megfigyelhető (pl.: 1:55, 1:59, 2:03). A száj tájolásában tavaly jelentős fejlődés volt tapasztalható, ennek ellenére ajkának jobbra történő felhúzása ismét sok esetben visszatért.

A 2017. évi köszöntőjében a Retorikaiskolánk által üdvözölt mosoly mostani beszédében elmaradt, mely az új év kezdeti pillanatait, köszöntését szomorkássá, morózussá tette. Az ajakréses és ajakkerekítéses hangok megformálásai túl mesterkéltté váltak, helyenként eltorzítva a szónok természetes arcvonásait (pl.: 0:08, 0:33, 1:22, 2:31, 2:55).

Kezeit a köztársasági elnök idén is egy pulpituson nyugtatta. Az amúgy sem nonverbális kommunikációjáról híres rétor csak jobb kezével gesztikulált, azonban kézfeje csak néha került a látótérbe, így sok esetben csak a kar mozgása volt látható. Előnyösebb lett volna a kézfej magasabbra emelése, de akár a kézmozdulatok elhagyása sem vett volna el a beszéd értékéből.

A köztársasági elnök megfelelő hangerővel, követhető beszédtempóban beszélt. Jól alkalmazta a szüneteket a megszólításokat követően. Monotonitása ezen beszéde kapcsán még mindig tetten érhető, amit egyes szavaknak történő nyomaték adásával, illetve a felsorolásoknál történő beszédtempó gyorsításával kívánt ellensúlyozni. Az egyhangúság abból eredt, hogy – a mondatközepi hangsúlyozások ellenére – az egyes mondatok hanglejtése megegyező volt. Természetesebb és rokonszenvesebb hatást érhetett volna el azáltal, ha a pozitív üzeneteit, az értékeket lágyabb hangszínen mondja el. (0:51-nél a béke, 2:05-06-nál a reménység, a szeretet, 3:20-nál az egészség szavakat kifejezetten keményen, szigorúan mondja)

Ajaknedvesítései alig észrevehetőek (pl.: 0:28, 2:01), egy esetben, 2:59-nél látható annak szembeötlő megoldása. 1:42-nél vélhetően a torok kiszáradásának jelei mutatkoznak, hangja is kissé elcsuklik, melyet látványos nyeléssel igyekszik korrigálni. 2:42-nél mondatát jól hallható „ciccentéssel” indítja, mely 3:28-nál ismét megfigyelhető, de már kevésbé feltűnően.

A koccintás pillanata a 2016. évhez hasonlóan nem sikeredett túl jól, ugyanis az elnöknek most is túlságosan oldalra kellett fordulnia. Jelen esetben ezt a közeli kép miatt úgy lehetett volna kiküszöbölni, ha Áder János kissé hátrébb lép az ünnepi pillanathoz.

Kimondott és ki nem mondott szavak: a verbalitásról

Áder János újév napján az ünnepi beszéd műfaji sajátosságainak megfelelő emelkedett stílusú beszédet mondott el. Tette ezt úgy, hogy amellett, hogy szóhasználata végig választékos volt, mondatai felépítése mégsem volt bonyolult. Utóbbi azért lényeges elem, mert a köztársasági elnök ezáltal láthatóan tisztában volt azzal, hogy hallgatóságának összetétele nem körvonalazható pontosan, így inkább törekedett világos, követhető közlésre, ugyanakkor a többször alkalmazott hármas felsorolásai mégis fennköltté tették a beszédét. (…”új álmok megálmodóinak, az okos terveket kovácsolóknak, a hitet másokban is táplálóknak”; „első órák öröméből, reménységéből, szeretetéből”)

Érdemes kitérni kérdésfelvetéseire is. Ilyen sok kérdést, mint idén, a 2015-ös beszédében alkalmazott legutóbb, ám míg ott a kérdések buzdítottak valaminek a megtételére („Miért ne tehetnénk olyan fogadalmat, hogy az előttünk álló esztendőben még az eddiginél is jobban tiszteljük egymásban az embert, a magyart?”), addig idei beszédében feltett kérdései sokkal elgondolkodtatóbbak voltak. (Hogy tudunk-e azzal a bizalommal fordulni embertársainkhoz, amivel a legjobbat kérjük számukra az óév végén, az új esztendő kezdetén?)

 Jót tett a kérdések ilyen módon való megváltoztatása, hisz 2015-ben a kérdések túl direktek voltak, (És miért ne egészíthetnénk ki újévi fogadalmainkat azzal, hogy mindennapi életünk részévé tesszük természeti környezetünk védelmét, hiszen nem a természetnek van szüksége ránk, emberekre, hanem nekünk, embereknek van szükségünk az életünk forrását jelentő természetre?”) jelen kérdései pedig sokkal nagyobb teret hagytak az egyéni döntésnek. („És amit ilyenkor oly sokszor megfogadunk: elhagyjuk-e rossz szokásainkat, megőrizzük-e azt a lelkesedést, amivel most régi – új célokat tűzünk magunk elé?”)

Áder János a lehető legszélesebb réteg megszólítására vállalkozott, beszédében többször megjelent a „mindenkinek”, „mindannyian” kifejezések. Pozitívum, hogy az elmúlt évektől eltérően beszéde elején meghatározta köztársasági elnökbeli tisztségét, és jól egyensúlyozva ebbéli szerepében való bennmaradása és kilépése között, többes szám első személyben történő megnyilvánulásaival kapcsolatot tudott teremteni közönségével.

Áder János és Weisz Fanni - 2018. január 1.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Kölcsey Ferenc Himnuszából a 2017-es újévi beszédében is idézett, akkor az „Isten, áldd meg a magyart” részletet emelte ki, idei beszédében ennél tovább ment és beszédének üzenetéhez a „jó kedvvel, bőséggel” részletet kapcsolta. Áder János beszédében még egy idézetet használt, amely azonban a beszéd többi részéhez, hangulatát tekintve, egyáltalán nem illeszkedett. Assisi Szent Ferenc gondolatai valóban azt a bizakodást jelenítik meg, hogy a jelenhez képest valami jobbá váljék, de az óév búcsúztatásakor és az újév köszöntésekor sem tud megnyugvással szolgálni az, ha Szent Ferenc sorait olyan párhuzamként értelmezzük, hogy az elmúlt év szimbolizálja a gyűlöletet, a bűnt vagy a széthúzást, és az újévben reménykedünk, hogy ezekből szeretet, megbocsátás és egyetértés lesz. A beszéden végighúzódó pozitív felhang miatt érdemesebb lett volna egy ehhez illő idézetet mondani az Assisi-idézet helyett.

Áder János beszéde az elmúlt évekhez képest általánosabb tematikájú, nem szerepelnek benne hazai vagy nemzetközi eseményekre való visszatekintések. A beszéd a jelenre koncentrál, ahogy a köztársasági elnök maga fogalmaz, a „pillanat varázsára”, amelyben a legfontosabb értékek a szeretet, a hit, a bizalom. Ez – a beszéd végén található idézetet leszámítva – a kellemesség érzését nyújtja nekünk, hisz egy felfokozott, mámoros, jövőbe tekintő pillanatban nem tör le a szomorú eseményekre történő emlékezéssel. Az óév értékelését tekintve azonban hiányérzetünk van, hisz az értékelést azáltal is meg lehetett volna tenni, hogy a pozitív események kapcsán konkrétumokat emel ki, a negatívumokat pedig általánosabb formában közli, melyekhez pozitív értékként a tanulságok levonását, a türelmet vagy az általa is említett, reményteli bizakodást kapcsolja.

Áder János beszéde a jövőbe tekintő, bizakodó, az elemzésünkben bemutatott néhány hiányosság okán azonban mégsem tudta a teljesség élményét nyújtani számunkra.

4 gondolat “Áder János újévi beszéde – 2018” bejegyzéshez

  1. Visszajelzés: Magyar beszédet még nem elemeztek úgy szét, mint Áder János újévi köszöntőjét | hamishirek.hu

  2. Visszajelzés: Magyar beszédet még nem elemeztek úgy szét, mint Áder János újévi köszöntőjét - StartHírek.hu

  3. Visszajelzés: Magyar beszédet még nem elemeztek úgy szét, mint Áder János újévi köszöntőjét | Hírek, friss

  4. Visszajelzés: Magyar beszédet még nem elemeztek úgy szét, mint Áder János újévi köszöntőjét | Kazal.hu

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s