Hosszú Katinka emlékezetes beszédének elemzése

Lassan két éve hangzott el Hosszú Katinka nagy visszhangot kiváló beszéde. A sokat idézett sajtótájékoztatóról, amelyben széttépte a neki felajánlott tizenkétmilliós szerződést, az őszi haladó csoportunk tagjaként, Bodó Anikó írt retorikai elemzést. Az alábbi írás a haladó kurzus tematikájába illeszkedve, a visszacsatolás-technikát a szakértői beszédelemzésre fejlesztő gyakorlat.

Hosszú Katinka a közösségi médiumokon is az egyik legnagyobb követői táborral rendelkező élsportolónk. Eddigi médiaszereplései az úszósportban elért eredményeiről, különleges edzéstechnikájáról, valamint az egy személyben edzőjét és szerelmét is megtestesítő Shane Tusupról szóltak. Nyilatkozatai során nem hiányozhatott a mosoly, a kislányos báj, mint ahogy a saját brandjét népszerűsítő „Iron Lady” felirat sem. Az új helyzet új – eddig a sportolótól nem megszokott –  kommunikációt diktált, talán ezért is volt fellépése a lakosság nagy része, még rajongói számára is megosztó. Korábbi felszólalásait vizsgálva felmerül a kérdés, mennyire volt az úszó szövetséggel szembeni fellépése önként vállalt pozíció vagy esetleg külső nyomás hatására cselekedett?

A szerződés eltépése beszédének legfontosabb mozzanata kellett volna, hogy legyen, amit ugyan látványosan a magasba emel, annak eltépése során (1:01) viszont szemével már előadásának következő sorait fürkészi. Elfordul a dokumentumtól, így a fókusz megosztódik, elveszítve ezzel üzenetének hatásosságát. Beszédének hatékonyságát jelentősen növelte volna, ha felszólalását szabadon, jegyzeteitől elszakadva adja elő. Beszédtempója felszólalásának első felében lassabb, a jegyzethez ragaszkodás ellenére a szemkontaktus is több és helyenként kitartottabb. A kitartott szemkontaktus leghosszabban egy esetben, 3:00-tól figyelhető meg, ahol felsorolásával („…amivel a szövetség tartozik minden egyes dolgozójának, partnerének, szponzorának és leginkább az úszóknak) teljességet sugall, mindenki nevében szól, mellyel támogatókat szerezhet magának a vitában. Sajtótájékoztatója vége felé haladva egyre gyorsabb tempóban beszél, olykor hadar, mely beszédhibájával ötvözve esetenként érthetetlen szavakat, egyre több vokális hibázást eredményez. Szép gesztus azonban a beszélőtől, amikor „vitapartnerével” való egyetértésének hangot ad („Viszont abban igazat adok Gyárfás Tamásnak…”), mely mondatrészt jól hallható sóhaj követ, ami a benne lévő feszültség oldására is szolgál. Hallgatóságot megnyerő cselekedet volt a szerződésben rögzített összeg nagyságát elismerő megnyilvánulása, továbbá a többi sportolóval való egyetértés a részükre felkínált sommák elfogadása tekintetében.

Beszédének legdrámaibb pillanata, amikor a sportoló azt mondja: „Sokan mondták, hogy ne álljak ki másodszor is, mert ezzel öngyilkosságot követek el…”. Az öngyilkos szó kimondásakor (6:25-26) hangja elcsuklik, mely a rétor valós érzéseit, félelmét tükrözheti, félelmét attól, hogy élete munkáját teheti kockára a szövetséggel szembeni vitában. E gondolatkört így folytatja Hosszú Katinka: “…legyek önző, csak azzal foglalkozzak, ami nekem a legjobb…”, mondanivalóját hangos lábdobbantásokkal kíséri, mely erőteljes nyomatékot ad szavainak, ugyanakkor ki nem mondott gondolatokat, erőteljes visszatartott, negatív érzelmeket is rejthet.

Formai-retorikai megoldások is tetten érhetők beszédében a pontos időmegjelölésekkel, hogy ki, mikor és milyen formában kereste meg őt a szövetség részéről, stilisztikailag azonban nehezen illeszkedik például a „csörgetett meg” kifejezés a beszédbe.

Non verbális üzeneteinek kézmozdulatokkal történő kifejezése elenyésző, helyette fejével és vállaival gesztikulál. Ruházata alkalomhoz illő, a kosztüm komolyságot, határozottságot sugall, amit erőteljesen ellensúlyoz copfjának kislányos kettéválasztása. Hajviseletét nem gondolnám tudatos választásnak, a copfok vállain, szinte pajzsként elhelyezkedő tömege ugyanakkor felsőtestének optikailag történő szélesítésével erőteljes ellenállást, védelmet is kifejezhet. Hajának fejtetőtől lefelé bővülő vonalát a bírói talárhoz is hasonlíthatnám, mely a méltóság kifejezője, a beszélő tekintélyét növeli.

Szónoklatát azzal a kontraszttal zárja: ha együtt nem sikerül egy közös cél érdekében kiállni, akkor ő arra a munkára fog koncentrálni, amit 3 éve férjével elkezdett. A jövőképet ezzel világossá, konkréttá teszi, mely a hallgatóságban megragad és megmarad. Hatásosságát mégis elveszítette a beszédét záró „Köszönöm!” elhangzása során, ugyanis ekkor hangja erőtlenné válik és mondhatni megerősítést, jóváhagyást várva kitekint „segítője” felé (7:26).

Összességében mondanivalója követhető, közérthető, logikailag összeszedett, annak előzetes begyakorlással, megfelelő felkészültséggel történő előadása meggyőzőbbé, magabiztosabbá tehette volna a szónokot.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s