Kedves Gyerekek! Kérlek, lapozzatok tovább!

* * *   * * *   * * *

Kedves Mikulás!

A Mikulás-retorika az, aminek kapcsán most írunk neked. Néhány retorikai fogás Neked is jól jöhet, most hogy leszállt az este és ott várnak Rád a kandallók, csizmák, hiszen felvirrad a december hatodika és ki tudja hány olyan széket találsz a világban, ahova leülve gyermekek százai várják, hogy az öledbe ülve szólj néhány szót! Az évek és a rutin a te szakmádban egyszerre segítség és hátráltató erő, hiszen a kérdés most is ez: mit mondjak pont ennek a lánynak és mit ennek a fiúnak, akik már hetek óta csak azt várják, hogy beszélhessenek velem? Ne aggódj, görgess a kép alá!

Öt dolog, amit ne csinálj!

1. Nagy a kísértés, de ne most dorgálj! Igen, a filmekben és régebben előfordult, hogy a virgács mellé néhány indokló szó is elfér a gyerekeknek, mert amit egy szülőtől nem fogad el a gyerek, a Mikulástól biztosan el fogja fogadni… Ez tényleg így van, de ha átveszed a szülőtől ezt a feladatot két dolog vár rád: a negatív üzenetek gyanúsan szülősek lehetnek, emiatt megrendülhet a csöppség hite Benned. A szülő pedig azt gondolhatja, hogy a nevelés elsősorban tényleg nem az ő dolga, hanem a Mikulásé. Ehelyett guríts inkább egy mandarint a szülőknek és biztasd őket is: jól csinálják!
2. Tévhit, hogy a gyerekek azt várják, változtasd el Mikulásosra a hangodat. Mikulás, ne beszélj mesterkélten! Hidd el, hogy a természetes beszédhangnál mélyebbre szállított hanghordozás nem tesz hitelesebbé. Arra ott van a ruhád, a szakállad és a csillogó szemeid. A gyerekek fantáziája pedig kiszínezi azt, amitől félsz, hogy hiányos. Az elváltoztatott hang hosszú távon képviselhetetlen és nincs rosszabb, mint egy kitérő hang, ami leleplez, arról nem is beszélve, hogy a hangszálaidra is gondolnod kell, ha egynél több gyerek vár. Használd tehát a természetes beszédhangod!
3. Fontos az is, hogy ne beszéld túl a találkozást! A kevesebb, néha több, Mikulás! Szükséges, hogy tudjál nyitni pár szóval és legyen többféle búcsú is a tarsolyodban, de a kicsik fantáziájában te már úgyis annyi mindent megtettél, hogy sokkal izgalmasabb, ha hagyod őket mesélni és kérdezni! Te pedig inkább kedvesen meghallgatod őket és a kreativitásodat a válaszokra koncentrálod. Súgásként néhány mintakérdés: hol van a szánod/krampuszod és hogy tudtatok ide parkolni? Mit csinálsz az év többi napján? Neked ki hozott ajándékot, amikor gyerek voltál? Miért piros a ruhád? Nem láttad, hogy Apa/Nagyapa/a Bátyám/a szomszéd bácsi hol van? Miért nem azt hoztad ajándékba, amit kértem? Ilyen kérdésekre készülj, ne egy 15 perces expozéra!
4. Sose utalj vissza vagy előre! Szuper, hogy itt jártál már tavaly és az is, hogy jövőre is várhatnak rád, de ebben éppen az a jó, hogy egész nap december 6-ot írunk és te bármikor itt lehetsz! A tavalyi ígéretek számon kérése vagy a most be nem teljesített vágyak “majd jövőre…” beígérése, nem szül jó vért. Ugyanígy “rejtett információk” kiszivárogtatása, ami arra utalhat, hogy a szülők árulkodhattak a múltról vagy a jövő terveiről… necc. Inkább maradj a jelenben és találd meg a gyerekekkel azt, hogy ma mi az, ami jó és ha valami nem teljesült úgy, ahogy képzelték, keretezd át: hogyan teljesülhetnek a vágyaik ma mégis! A tavalyról és jövőről csak akkor beszélj a gyerekeknek, ha ők hozzák szóba az álmaikat vagy az élményeiket. Ha ügyes vagy, nekik is megmarad a jelen varázsa!
5. Ne stresszelj meseolvasáskor! Inkább élvezd! Ha túlhangsúlyozod a mondatokat, főleg, ha ismeretlen szöveget kell olvasnod, azt a kockázatot vállalod, hogy örömödben felkurjantasz Bambi nevében, amikor ezt olvasod: “Igen!”, pedig az áll a gondolajel mögött, hogy “- suttogta a süninek”. Azért, hogy az ilyen blamákat elkerüld, jó ha eleve van a puttonyodban néhány mese, amit előre elgyakorolsz egyszer a találkozás előtt. De ha rögtönöznöd kell, csak lazán! Ha te élvezed és szereted, amit olvasol, a körülötted lévők is élvezni fogják. És arra való a fantáziájuk, nem győzzük hangsúlyozni, hogy kiszínezzék a hangodon életre kelő mesét. Ha már valamivel játszani szeretnél, azok legyenek inkább a beszédszünetek. Egy-egy helyen megállva, a kicsik szemébe nézve, sokkal nagyobb a varázslat ereje, mintha eljátszod neki az egészet.

Mire törekedj, Mikulás?

1. Legyél személyes! Szólítsd mindig a becenevükön a kicsiket!
2. A belépődben fogalmazd meg röviden és minél konkrétabban, hogy hogyan érkeztél és hogyan készülődtél a családhoz/gyerekhez! Mondd el, hogy miért különleges idén a december hatodika neked is!
3. Készülj tudatosan a kérdésekre! Hogyan? Empátiával. Képzeld magad a gyerekek helyébe, te mit kérdeznél magadtól? (Néhány ötletindítót fentebb már írtunk is.) A válaszoknak nem kell túl kacifántosnak vagy hitetőnek lennie, inkább csak hitelesnek.
4. Egy csipetnyi humor mindig jól jön, de sose ironizálj a gyerekeken, nehogy kiábránduljanak belőled.
5. Fejezd ki a búcsúzáskor a gyerekek felé, hogy jól érezted magad és hogy te miért vagy hálás nekik!

Jó utat és szárnyaló szavakat, Mikulás!

Szónok Születik Retorikaiskola

Ui.: És Mikulás! a mi cipőink a pulpitus mögött vannak!