Áder János újévi beszéde – 2016

Kép forrása: hirado.cms.mtv.hu

Áder János köztársasági elnök 2016-os évet köszöntő beszéde itt tekinthető meg. A beszédhez fűzött elemzésünk konklúzióját előrebocsátva, megállapíthatjuk, hogy ez a retorikai esemény valamivel többet kísérelt meg elérni, mint például a 2015-ös beszéd, összességében még sem járt sikerrel.

Áder János 2016-os beszédének vizuális hatásai

A december 29-én felvett beszéd beváltotta az előző újévi beszéd kapcsán megfogalmazott reményeinket, ami a térelrendezést illeti: Weisz Fanni pont jó helyen állt a nemzeti trikolór és a díszfüggöny között, de az elnök sem szorult ki a felvett kép szélére. A korábbiaknál távolabbról vett kép ideális végeredményt hozott. Az elnök előtérben maradt, a jeltolmács diszkréten hátrébb állt, kettősük látványa nem keltette a zsúfoltság benyomását.

Mind a két előadó öltözéke előnyösebb volt a tavalyinál. Áder János színes nyakkendőválasztása a tavalyi szürkéhez képest határozottan jobb, a vörös szín vizuális üzenete összhangban volt a párizsi merényletre és az élet féltésére tett verbális üzenetekkel. A nyakkendő csomója az idei évben szebben kötött, mint tavaly, de még mindig aszimmetrikus volt. A nyakkendő piros árnyalata és a fekete öltönyszín mellett Weisz Fanni egyszerűbb ruhája és göndörített hajviselete is ünnepélyesebb benyomást keltett a tavalyinál. Weisz Fanni körömlakkja és az elnök nyakkendő színe harmonizált ugyan, mégis túlzottan feltűnő volt az egyszerű fekete ruhán (szemben az elnöki fehér inggel, ami jótékony keretbe fogta a nyakkendőt), érdemesebb lett volna idén is egy világos, a tolmács hajszínére utaló színt választani ahhoz, hogy semmi ne vonja el a kommunikációról a figyelmet. Áder János frizurája a 2015 januári beszédnél egyenletesebben volt fésülve.

A felvétel helyszíne sokkal jobb megvilágításnak örvendett, mint 2015-ben, a kék színű díszfüggöny is előnyére vált a vizuális élménynek. A látványért felelős munkatársak összességében jó munkát végeztek a 2016-os elnöki  beszéd során.

Gesztusok és mimika

Köztársasági elnökünk gesztikulációja idén is nagyrészt láthatatlan maradt, de a távolabbi kameraállásnak köszönhetően valamivel több látszódott a karokból. Az elnök kezeit idén is egy pulpituson nyugtatta (l. az alábbi MTI-s háttérfotót), ami az előadónak biztonságot tud kölcsönözni, hogy izgalmát leküzdje. Hátránya ennek a pulpitushasználatnak, hogy statikussá teszi az amúgy sem dinamikus előadásmódjáról híres köztársasági elnököt. A rossz szögben tartott kezek/avagy a rossz magasságban felállított pulpitusnak köszönhetően a zakó ujja előnytelenül redőződött egészen a vállakig, hozzájárulva a nyakon és vállon nyugvó zakó esetlen látványához.

Enyhén a pulpitusnak dől (pl. 1:22-nél “Franciaország fővárosa” alatt), majd vissza, szolid könyökmozgásokat végez, többnyire ennyi érzékelhető a felvételen. Élénk mozgás a koccintáskor jelentkezik, a tavalyi évhez képest most egy udvariasabb koreográfia szerint: a poharat Áder János nyújtja át a Weisz Fanninak (4:47-től), hogy koccintsanak. Az udvariasság oltárán valamelyest fel kellett áldozni a látványt, hiszen a koccintás pillanatára túlságosan is oldalra kellett fordulnia az elnöknek. Ez kiküszöbölhető lett volna, ha Weisz egy kicsit jobban előre lép, az elnök pedig egy kissé hátrébb lép a koccintáshoz. 2015-ben ez a mozzanat határozottan jobban sikerült. Ennek ellenére még mindig a legmegnyerőbb vonása Áder János újévi köszöntőinek a jelelés bevezetése és a tolmácsával történő koccintása.

Áder János 2016

MTI Fotó: Illyés Tibor

Áder János mimikájára továbbra is a szigor jellemző. Ezt elsősorban az orr felett, homlok közepi barázda mélysége mutatja. Mosolya egyedül a beszéd végére érve jelenik meg, ami így szerencsétlen módon összefüggésben hozható a megkönnyebbülés pillanatával is. A kiemelés visszatérő mimikai eleme (pl.  1:53-54-nél vagy 2:16-nál) a fejfordítás – esetleg enyhe, de hirtelen döntéssel párosítva – és a száj bal sarkának felfelé húzása, miközben a bal szemével hunyorít az elnök. Ez az elgondolkodást kifejezően imitáló mimika ismétlődő visszatérése által veszít az intenzitásából. A hangsúlyozás másik taktikája a váratlanul tágas artikuláció (pl. az “egy” szó kiemelésekor 1:19-20-nál), ami a továbbra is zárt beszédképzéstől erőteljesen elüt. Ez utóbbi kiemelés akkor válhat igazán adekváttá, ha az artikuláció alapvetően és kitartóbban is nyíltabb maradna, bár ebben a kezdetekhez képest, ismét hangsúlyozhatjuk, hogy van előrelépés.

Arról, ami elhangzik

Komoly kihívás egy elnöki, újévet köszöntő beszédben eredetit alkotni. Egyszerre kellene eredetiségre törekedni és kulcsüzenetet formálni,  megőrizve e közben a közjogi méltósághoz illő viselkedésjegyeket. Méltóságot kíván egy ilyen beszéd. Mégsem válhat unalmassá. Ünneplésre mozgósítónak kell lennie.

Áder János 2016-os újévi köszöntője a 2015-öshöz képest kevésbé Magyarországról szólt. Kulcsfontosságú elemei európai jelenségekhez kötődnek. Nem a szomszédos Ukrajnában zajló háborúhoz, hanem a párizsi merényletekhez és a migrációhoz csatolt visszaemlékezése finom, de az ország és Európa megosztottságát ismerve, direkt összekapcsolást tartalmazott. Az elhúzódó migrációs válság és a párizsi merényletek ilyen összekapcsolása szándékoltan részét képezi a kormánypárti narratívának, amire előkelően csatlakozik rá az elnöki beszéd. A beszéd írója azonban komoly hibát vétett ezzel a törekvéssel szemben akkor, amikor a “veszélybe került biztonság” illusztrálására olyan példákat hozott fel, mint a külföldön dolgozó vagy tanuló magyarokért való aggodalmunk. Ez utóbbi ugyanis a “megélhetési bevándorlók” ellenérvével akarva-akaratlanul kioltja a migrációról szóló kormánypárti érvelés egy részét.

A biztonságunk féltését hangsúlyozó gondolatok Párizs városán keresztül jól lettek átvezetve a köztársasági elnök számára kiemelt fontossággal bíró klímacsúcs tematizálására. Érdemesebb lett volna ezt a párizsi kettősséget mint ellentétet hangsúlyosabban kifejteni akár a szeretet rövidebb taglalását is vállalva. Mert bár örvendetes tény, hogy Kányádi Sándor Ballag már című verse kikerült az elnöki beszédek idézetei közül (nemcsak dr. Áder János 2015-ös [0:36-tól], de például Schmitt Pál 2011-es elnöki beszéde [0:16-tól] is utalt erre) a szeretethimnusz közismert szövege és a karácsonyból a szeretetet általánosan kiemelő retorikai gesztus sem nevezhető a legeredetibbnek. A megingott biztonságunkra a szeretet általános gyógyírját ajánlani nem elegendő ahhoz, hogy a beszéd végkicsengése pozitív legyen. Ez a majdnem pozitív hangvétel az igazi sikerületlensége az idei elnöki beszédnek.

Ha Ön is szeretne ehhez hasonlóan retorikai elemzést kapni a saját kommunikációjáról, kínálatunkon belül kattintson ide.

Retorikaiskolánk mindenkinek boldog, kommunikációban is sikeres új évet kíván!

2 Thoughts.

  1. Pingback: Áder János újévi beszéde – 2018 | Szónok születik

  2. Pingback: Áder János újévi beszéde – 2019 | Szónok Születik

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük